Wéber Gábor

Porpoising – delfinezés; öngerjesztő jelenség, az autó függőleges irányú, pumpáló mozgása menet közben.

Az 1977-82 közötti wing car korszak autónaik zavaró jelensége, amikor a fenéklemez alatti extrém szívóhatás hatására a versenyautó orra ritmikusan pattogva fel-le mozog, akár a vízben ugráló delfin. A jelenséget a szívóhatás miatt a talajhoz érő padlólemez okozza, ami elvágja a levegő útját, ezzel megszűntetve a szívóhatást, így az addig teljesen összenyomódott rugók azonnal kirúgják magukat, az autó pedig megemelkedik. Ekkor viszont újra helyreáll az autó alatti áramlás, ismét óriási szívóhatás képezve és újra a talajhoz szívva az autót és ez az ördögi kör egész addig folytatódik, amíg a versenyző nem kezd el lassítani. A delfinezés rendkívül zavaró jelenség, akár vezethetetlenné is teheti az autót, korábban számos tervező modelljeit kukázva, mint pl. a Lotus 80, vagy az Arrows A2. Ugyanez a jelenség vízközelben is megfigyelhető, és először az 1940-es évek elején kezdtek behatóbban foglalkozni vele katonai hidroplánok tesztelése közben.

Az autó alatt hirtelen feltorlódó és emiatt leváló áramlás pumpáló hatása a 2022-es autóknál is megjelent az első tesztnapon, pedig a korábban egyik csapat sem számított a jelenség visszatérésére a szélcsatornás tesztek alapján. A német AMuS értesülése szerint a mezőnyből hat csapatot érint komolyabban a probléma, közülük a Haas és az Alfa Romeo szerdán nem is tudott értékelhető munkát végezni, oly mértékben befolyásolta a delfinezés az autóik viselkedését. Rajtuk kívül az Alpine, Aston Martin, Mercedes és Williams autói is szembesültek a problémával, a két Honda motoros autó (Alpha Tauri, Red Bull), a Ferrari és a McLaren egyelőre kevésbé érintett.

Mivel az eddig bemutatott autó mindegyike egyedi, egymástól jelentősen eltérő dizájn, így az autó alatti Venturi-csatornák hossza, kialakítása és geometriája is csapatonként változik. Pusztán csak az oldalanként három rekeszre osztott torkolati elemek is jelentős mértékben különböznek minden autó esetében, és ezek még csak a szabad szemmel látható részei a csatornáknak. Mindehhez még hozzájön a futómű rendszerek szabályok által előírt egyszerűsítése, így már nem támaszkodhatnak az abroncsok rezgését kioltó inerterekre és semmiféle hidraulikus összeköttetésre a kerekek között, amivel eddig pontosan tudták szabályozni az autók hasmagasságát. Ha ha úgy akarták, bizonyos hasmagasságon megállt a süllyedés, ha pedig végsebességet akartak növelni, akkor bizonyos tempó/terhelés fölött a hátsó tengely jelentősen beült.

A talajhatás kiaknázása miatt az autók minden eddiginél közelebb kerültek az aszfalthoz, ezért a 2022-es autók a korábbiaknál keményebbre hangoltak, viszont a nagy tempónál folyamatosan emelkedő szívóhatás miatt érzékenyebbek a delfinezésre, pedig a 40 évvel ezelőtti ground effect autókhoz képest nincs rajtuk szoknyaelem a fenéklemez szigetelésére. A szabályok megalkotásakor egyébként épp emiatt vetették el a csúszószoknyák használatát, hogy csökkenjen az ilyen irányú érzékenység. Csakhogy azóta eltelt négy évtized, az F1-es mérnkök pedig fizikai szoknya nélkül is elég jól tudják terelgetni az autó körüli áramlatokat, így a karosszéria alatt - ahogy tegnap a mezőny ráébredt - most is kialakul a zavaró jelenség.

A probléma megoldására a legegyszerűbb mód az autó hasmagasságának a növelése lenne, azonban azzal túl sok leszorítóerőt áldoznának be, így mindenki inkább módosítja majd a torkolati terelőelemeit és a fenéklemez kiképzését, hogy lassítsa a levegő áramlását az autó alatt, amivel kontrollálhatóbb szívóhatást érhetnek el, de továbbra is a kiaknázható maximum közelében tartva az autókat. 

WG

képek xpbimages, WG