Wéber Gábor

Ami az elmúlt hetekben történt a Red Bull költségvetési limit átlépésének ügyében, az színtiszta sportpolitika volt, tele teátrális megnyilvánulással minden fél részéről. Most már tudjuk, hogy milyen területek eltérő értelmezése miatt lépte át a Red Bull a költséglimitet, és azt is, hogy az FIA vizsgálat szerint nem volt nyoma szándékosságnak, az 1,58%-os túllépés azonban tény. Az ügyet érdemben csak a péntek esti hivatalos FIA dokumentum fényében lehet megérteni, és kizárólag abból kiindulva érdemes felgöngyölni a szálakat.

A 2021-es költségvetési limit 145 millió dollárról indult 21 futam esetén, amihez ezen felüli versenyenként 1,2 milliót adhattak a csapatok, további 150 ezret sprintfutamonként, 200 ezret minden egyes Pirelli tesztnapért, valamint 100 ezer dollárt a sprintfutamon összegyűjtött töréskárokért. A költségsapka dollárban lett meghatározva, de angol fontban (1,2691), svájci frankban (1,0040) és euróban (1,0982) is fix árfolyammal számolt a szabálykönyv, amihez aztán utólag lehet hozzáadni/levonni az árfolyamváltozásokból fakadó különbözetet. Vagyis a 145 millió dollár gyakorlatban közel 150 milliót jelentett tavaly, ráadásul csapattól függően enyhén eltérő mértékben.

A Red Bull tavalyra leadott hivatalos költségvetése 114,293 millió font volt, 3,743 millióval a költségsapka alatt, ami fontban 118,036 milliót tett ki. Ezt a bevallást ellenőrizte az FIA, és számolta újra a tételeket, amelynek a végén nekik 119.900.000 font jött ki. A Red Bull és az FIA számításainak  különbözete 5,607 millió font volt, amiből 1,864 millió már a költséghatár fölé esett – ez lett 1,58%-os túllépés összege. Ekkor már régóta zajlott az egyeztetés a háttérben, de a hivatalos FIA számokat a Red Bull is csak néhány héttel ezelőtt ismerte meg.

Innentől már az eltérő értelmezés képezte a vita tárgyát azokban a pontokban, ahol az FIA másképp értékelte az RBR pénzügyi beszámolóját, miközben a nyilvánosság vajmi keveset tudott/értett az egészből. A Red Bull vehemensen tagadta, hogy túlfutottak volna a határon, ám végül – ahogy az várható volt – megegyeztek az FIA-val, elfogadva a szabályszegés tényét (Accepted Breach Agreement) és a büntetést, cserébe végleg lezárva az ügyet további hónapok elnyúló procedúrája helyett, ami összességében az F1-nek ártott volna a legtöbbet.

Az FIA hivatalos indoklásában 13 pontot sorolt fel, amelyekben a Red Bull eltérően értelmezte a pénzügyi szabályokat, valamint egy továbbit is, ami döntően befolyásolta a túllépésük összegét.

Az FIA által máshogy értékelt, vagy a költségsapkába utólag beszámított tételek:

• F1 gyári étkeztetési költségek teljes beszámítása
• vezető beosztású alkalmazott díjazásának és járulékának beszámítása
• nem F1-es aktivitások kettős elszámolása
• világbajnoki bónuszok beszámítása
• tárgyi eszközök eladásából származó bevételek beszámítása
• gyakornokok járulékainak beszámítása
• nem F1-es aktivitásban is részt vevő alkalmazottak járulékainak beszámítása
• Honda motorok lízingdíjának valós piaci értéken történő beszámítása
• nem F1 aktivitáshoz fűződő járulékos költségek
• fel nem használt alkatrészek túlzó leltárba vétele „örökség” státuszban
• elírások a Red Bull Powertrains által az RBR-nek benyújtott elszámolásban
• bizonyos utazási és szállásköltségek beszámítása
• karbantartási költségek beszámítása a HR, pénzügyi és jogi osztályon

Ezen felül a Red Bull rossz helyen számolta el a brit adóhatóság 1.431.348 font értékű adójóváírását, amit így az FIA nem tudott figyelembe venni, pedig a pénzügyi szabályzat lehetővé tette volna. Ez a legnagyobb érvágást jelentő elszámolási hibájuk a 2021-es bevallásukban, de ezen felül is vannak tételek, amelyek komolyan hozzájárultak a túllépéshez.

A gyári étkeztetés a Red Bull teljes, nagyjából 1.200 fős állományát érinti, a szabadságokat beszámítva az év nagyjából 340 napján. Az erre fordított összeg 1,4 millió font (fejenként 3,5 font/nap), amit eredetileg nem tettek be a költségek közé, mert nem csak az F1 csapat közvetlen dolgozói (kb. 850 fő), de az adminisztráció és a Red Bull Powertains alkalmazottai is a menzán étkeznek. Az FIA utólag a teljes összeget beszámolta, így a nem F1-hez tartozó 350 alkalmazott napi ellátása, azaz 420 ezer font is bekerült, ami amúgy könnyen elkerülhető többletköltséggel járt a költségvetésben.

Az FIA-nál a 2021 júniusában az Aston Martinnal leszerződő rangidős aero-mérnök, Dan Fallows juttatásai is bekerültek az elszámolandó költségek közé, annak ellenére, hogy a Red Bull rögtön kivette az F1-es projektből és az Aston Martin Valkyrie-hez „száműzte”. Ebből per is lett a felek között, ám végül megállapodtak egymással, és idén április 2-tól Fallows az Aston Martin technikai igazgatója lett. A közben eltelt 9 hónap fizetése és járulékos költségei – Fallows beosztásának ismeretében – 3-400.000 font körüli összegre rúghatnak, amit az FIA szintén beszámított a költségekbe, holott fizetett szabadságát töltötte az F1-es munkakörén kívül.

A fel nem használt alkatrészek leltárba vétele körül is millió feletti összegről szólt a fáma, mivel a Red Bull számos bemutatót tart korábbi autóival, amihez felhasználják ezeket. A júniusban módosított pénzügyi szabályok ezek tényállását és elszámolhatóságát változtatták, a Red Bull így került vörösbe ezekkel a korábbi alkatrészekkel, ennek teljes igazságtartalmát azonban nehéz a részinfókból megállapítani.

Ami a történetben egyértelmű, hogy az FIA nagyon szigorú eljárásrendet követ a bevallások vizsgálatánál, azaz első év ide, vagy oda, utólagos módosítást senkinek nem engedélyezett, még akkor sem, ha egyértelmű formai hibáról volt szó. Így kapott elég magas, 450 ezer dolláros pénzbüntetést az Aston Martin hasonló elszámolási figyelmetlenségekért, miközben a költségkereten belül maradtak. A Red Bullnak sem volt esélye kimagyarázni a néhol slendriánnak tűnő hibákat, ugyanakkor a tételes elszámolásból egyértelmű, hogy pontosan elkészített bevallással befértek volna a költséghatár alá. Az adójóváírás és a catering költségek elbénázása nélkül önmagában nullára jöttek volna ki, a Dan Fallows ügy és a megváltozó alkatrész elszámolás pedig megegyezés nélkül is esélyt adott volna egy kedvezőbb elbírálásra, ha a további jogi utat választják.

A teljes sztori ismeretében a 7 milliós büntetés és a 10%-os fejlesztési idő megvonás (szélcsatorna+CFD) se nem kevés, se nem sok, és leginkább intő jel mindenki számára, hogy ne vegye félvállról a költségsapkát – főleg az utóbbi tétel elrettentő ereje miatt. A Red Bull profizmusának meglepő módon ebben a történetben nem sok nyoma volt, az első évről lévén szó kicsit talán félvállról is vették az ügyet, talán abban bízva, hogy az értelmezési vitákat majd a költségekkel félúton találkozva oldják meg. Ezzel szemben az FIA elment a falig és a közhiedelemmel ellentétben ezúttal cseppet sem volt megengedő.

WG

kép:xpbimages.com